Mentálhigiéné

„Mi a fene az a mentálhigiénia vagy mentálhigiéné?”- a kérdés, amellyel gyakran találkozom az utóbbi években, mikor kiderül, hogy mentálhigiénés tanulmányokat folytattam.

Már maga az elnevezés helyes használata is sokszor kihívást jelent, a mentálhigiéné szó mögött megbúvó tartalom pedig talányosnak tűnik. Az elmúlt évek során a coaching, mint fogalom, a coach, mint szakma már széles körben ismertté és népszerűvé vált a pszichológia mellett, ugyanakkor a mentálhigiéné továbbra ismeretlen terület sok ember számára.

Sokszor gondolkodunk úgy, hogy egészségesek vagyunk, hiszen nincs vagy nem tudunk betegség meglétéről, de az egészég nem egyenlő a betegség hiányával. Az egészséget a testi, lelki, szociális jóllét együtt teremti meg.

A lelki, mentális egészség az általános egészségi állapot egyik összetevője, egyben olyan erőforrás, amely a mindennapi élethez, a sikeres életvezetéshez szükséges.

Ezeken túlmenően a mentális egészség az érzelemgazdag kapcsolatok igényét, a mások általi elfogadottságot, megerősítést és hitelesítést, a különböző közösségekhez való tartozást, az önbizalmat, a szabadságot és a személyes teljesítmény és hatékonyság érzetét is magában foglalja.

Felöleli továbbá a változó körülményekhez való alkalmazkodásnak, az érzelmek felismerésének, megtapasztalásának és kifejezésének, az emberi kapcsolatok kialakításának és fenntartásának, valamint a problémák megoldásának képességét is.

Ha a mentálhigiéné mibenlétét szeretnénk megragadni, akkor azt mondhatjuk, hogy napjainkban tulajdonképpen egy olyan komplex tevékenységet ölel fel, amely magában foglalja a pszichés megbetegedés és magatartászavarok, életvezetési problémák megelőzésére irányuló törekvést, valamint a pozitív tartalmú lelki egészségvédelmet is.

A prevenció, a pszichés megbetegedések és működészavarok megelőzése kezdetektől fogva alapvető célja a mentálhigiénének, hiszen a pszichiátriából eredő fogalomból vált szemléletté.

A pozitív tartalmú lelki egészségvédelem mindazoknak a folyamatoknak és tevékenységeknek az összességét jelenti, amelyek a személyiséget és a közösségi kapcsolatokat erősebbé, fejlettebbé, magasabb szervezettségűvé teszik.

Az összetettség abban is megnyilvánul, hogy a mentálhigiéné egyszerre vonatkozik célokra, módszerekre, megközelítésmódra, szemléletre és konkrét tevékenységi területekre. Magában foglalhat mindent, ami a lelki egészséget javítja:a megelőzési, pszichoedukációs, egészségpromóciós tevékenységtől a személyiség fejlődésének elősegítésén át azokig a szociális képességekig és kapcsolatokig, együttműködésekig, amelyek a nehéz élethelyzetek, stresszek leküzdését segítik, a személyiséget és a szociális segítő hálózatokat aktiválják.

A mentálhigiénés prevenció több szinten megvalósulhat. Elsődlegesen a kóros folyamatok elindulását akadályozza vagy szünteti meg, másodlagos szinten megállítja a már elindult kóros folyamatot. Harmadlagos prevencióról pedig akkor beszélünk, ha a kórfolyamat adekvát kezelése, gondozása és rehabilitációja által javítja az életminőséget, illetve megelőzi a visszaesést.

A mentálhigiénés szakember feladata tehát a lelki egészség megőrzése, fejlesztése, valamint az egyensúly elvesztésének a megelőzése.

A Carl Rogers nevével fémjelzett személyközpontú pszichológiai irányzat szerint dolgozik, munkamódszere a megoldásfókuszú segítő beszélgetés.

Titoktartás kötelezettsége mellett, feltétel nélküli elfogadással,empátiával, értő figyelemmel, hitelesen segít abban, hogy kliense saját erőforrásait felhasználva megoldást találjon a problémáira.

A mentálhigiénés konzultációk alkalmával a kliens áll a középpontban, a segítő beszélgetés során lehetősége nyílik arra, hogy más nézőpontból tudjon rátekinteni életére, problémáira, elakadásaira, felfedezhesse és mozgósítani tudja erőforrásait, így új megküzdési stratégiákat alakíthat ki, amelyek segítségével pozitív irányba tud fejlődni, növekszik önbizalma és önértékelése. A konzultációk egy olyan önismereti folyamatot indíthatnak el, amely során növekedhet a tudatosság, a megértés a viselkedés, a gondolatok és az érzelmek mögött rejlő összefüggések irányába.

A mentálhigiénés konzultáció kereteiben létrejövő segítő beszélgetés nem minősül terápiának, a mentálhigiénés szakember nem végezhet pszichoterápiát.

Nagyon fontos kihangsúlyozni továbbá, hogy a mentálhigiénés szakember pszichológiai értelemben vett egészséges, de nehéz élethelyzetben lévő, lelki elakadással küzdő emberek érzelmi korrekciójával foglalkozik. Képes a mentális zavarokra utaló jeleket felismerni, de nem diagnosztizálhatja azokat.

Minden olyan esetben, amikor pszichés betegséget sejtető jeleket észlel, köteles a klienst továbbküldeni a megfelelő szakemberhez (klinikai szakpszichológushoz, pszichiáterhez).

Napjainkban a segítő foglalkozások számos variációjával találkozhatunk, ez különböző formában, mélységben, tudásban, képzettségben megnyilvánulhat, és természetesen itt is előfordulnak lelkes önjelöltek.

Szakemberválasztáskor azonban fontos tisztában lenni az adott szakember végzettségével, kompetenciahatáraival, amellett, hogy a személyes szimpátiának döntő szerepe lesz a közös munka hatékonyságában.

Felhasznált irodalom

Buda, B. (2002): A mentálhigiéné szemléleti és gyakorlati kérdései. (Újabb tanulmányok). Budapest, Animula

Rogers, C. R. (2023): Valakivé válni. A személyiség születése. Budapest, Edge 2000 Kft.

Tringer, L. (2007): A gyógyító beszélgetés. Budapest, Medicina Könyvkiadó Zrt.